Egy kis „Magyar csapat” világraszóló sikere, és ami mögötte van 1.rész

Megérkezés Münchenbe

Tegnap hosszú évek után újból Magyarországon regisztrált lóról, tulajdonosairól, tréneréről és felkészítő csapatáról szóltak az európai híradások.

Nem véletlenül…

Mint valószínűleg már a legtöbben tudjátok NANCHO az „INTERGAJ istálló” kiválósága, aki a Felsőpakony-i Álmodó Tréningtelepen él és készül versenyeire felélt a világ elit csúcsára és a két héttel korábbi Group-III-as győzelmét követően a lóversenyzés „Királykategóriájában” a Group 1-ben is győzni tudott. Ezzel történelmet is írt egyben, mert sajnálatosan magyar tréningből elért Group-I győzelmet nem ünnepelhettek szakembereink és futtatóink ez idáig. Most ez is megtörtént…

A joggal boldog csapatot útközben értük utol, és beszéltünk Slobodan Jovanovic úrral, mert NANCHO elindult felsőpakonyi „otthonába”.

A nyelvi nehézségek feloldásában Nagy Norbert az „Álmodó Tréningtelep” korábbi munkatársa volt segítségünkre, aki a lóra nem csak vigyázott az eltelt 3 napban, de Ő volt felvezetője is a versenyben. Eleganciáját ott is sokan megjegyezték pedig inkább „nagykabátos idő” volt a Müncheni versenypályán, sem mint öltönyös.

„Először is tisztelettel és nagy örömmel gratulálunk Nancho és az Intergaj istálló történelmi sikeréhez. Biztos ismert Ön elött, hogy Nancho az első ló, aki magyar tréningből érte el ezt a komoly sikert. Kérem néhány szóban mutassa be az INTERGAJ Istállót.”

Köszönöm az őszinte elismerést Önöknek és azt a szeretetet is, amellyel a tegnapi napon elhalmoztak nem csak Bosznia-Hercegovinából, de Magyarországról is sporttársaink. Az Intergaj egy családi vállalkozás. Központja a Bosznia-Hercegovinai Bijeljina ahol fiammal Aleksandar Jovanoviccal együtt irányítjuk a céget. A cég tevékenységi köre rendkívül szerteágazó. Üzemeltetünk bútorgyárat, autószalont és építőipari vállalkozásokat csak úgy, mint éttermeket és szállodát is. A lovakkal, lóversenyzéssel 2000 óta foglalkozunk, mint önálló ágazat. Jelen pillanatban 3 angol telivérünk van tréningben Magyarországon Felsőpakonyban az Álmodó Tréningtelepen Maronka Gábor tréner irányítása alatt és további egy angoltelivér Zobnaticán a ménestelepen Nagy Norbert tréner kezei alatt.

Versenyre várva

Van amire az ember míg él emlékezni fog. Ilyen volt a tegnapi nap Münchenben. Az atmoszféra felejthetetlen lesz. Sok Magyar és Bosznia-Hercegovinából ékezett ember szurkolt a csapatnak. A cél elött 150 méterrel már csak az Ő hangjukat lehetett szinte csak hallani. Az életben vannak hidegrázások, amelyek lehetnek rosszak, de a tegnapi hidegrázás, amikor NANCHO az utolsó métereken sem adta fel és megőrizte előnyét a célig, na, az a hidegrázás semmihez sem volt fogható. Mindenki szívét örömmel töltötte meg.

Csodás volt látni a lovas örömét is, aki Nanchoval együtt élete első Group-1-es győzelmét ünnepelhette és reméljük egyikük sem az utolsót.

„Halljuk a forgalom zaját így engedjen meg két kérdést végezetül. Hogy utazik hazafelé a győztes és röviden, a jövőbeni terveikről, Nanchoról pár szót:”

Köszönöm a kérdést, Nancho békésen és nyugodtan utazott a versenyre is és most hazafelé is. Úgy gondoljuk, hogy számára erre az évre véget ért a szezon, megérdemli a pihenést. Kitett magáért egész évben. Erős versenyekben futott. A következő szezon még nincs tervezés alatt. Nem titok, hogy, mint üzletember idáig is meghallgattam a vételi ajánlatokat és mérlegelem őket, így még azt sem tartom kizártnak, hogy jön olyan ajánlat, amit el fogunk fogadni. Sok érv szól e mellett is, mert a lónak a jövőben nagyon sokat kellene utaznia annak érdekében, hogy számára és számunkra is megfelelő versenyekben vehessen részt. Mint Önök is tudják ez komoly hendikep…

„Nagyon szépen köszönjük a válaszait. Ismételten gratulálunk, és eseménymentes utat kívánunk hazáig – Felsőpakonyig a csapatnak, és további sikeres versenyévadokat.”

Köszönöm.

Miközben befejeztük a beszélgetést, Nancho és csapata szerencsésen átlépték a Magyar határt.