Panyi Mátyás a Németh Ferenc Emlékkupa győztese

Lóversenyzés.hu: Először is gratulálok a végső győzelmedhez! Érdekesen alakult az idei sorozat. Sokáig nagy fölénnyel vezettél, de az utolsó futamra 3 pontra megközelített Varga Mátyás, de végül az utolsó futamban egyikőtök sem állt starthoz. Hogy élted ezt meg?
Panyi Mátyás : Először is köszönöm szépen! Igen erre számítottam mivel Selyemkő a szezon elején mutatta, hogy valószínűleg hosszútávú ló lesz, ami később be is igazolódott, de a sorozat második felében középtavú, illetve rövidtávú versenyek voltak. Tudtam, hogy ezekben nem lesz olyan képességű lovam, mint például Selyemkő. Varga Mátyás meg tudott közelíteni azonban addigra én megtettem minden tőlem telhetőt a győzelemért, innentől a sporttársaim eredményein fog múlni a sorozat végeredménye.
Nem voltam kint a döntő futamon, nem bírtam volna végignézni úgy, ezt a számomra fontos téttel bíró futamot, hogy nem állok ott a többiekkel a startgépben. Így előtte fél órával hazamentem. Telefonon tudtam meg, hogy én vagyok a kupagyőztes. Először alig akartam elhinni.
L.: Szeretném, ha bemutatnád magad.
PM.:Panyi Mátyásnak hívnak, 17 éves vagyok Szentendrén nőttem fel, jelenleg Dunakeszin élek és dolgozok Kovács Sándor istállójában, mint munkalovas.
Életem során számos sportot kipróbáltam, azonban, amikor 10 évesen lovagolni kezdtem, akkor tudtam, hogy megtaláltam, amit kerestem. Másfél év lovaglás után a Kishuszár Vágtán indultam, majd Édesapámmal kijártunk a Lovira. Azóta az a célom, hogy zsoké legyek. Sanyihoz az én kérésemre vitt el Édesapám, amikor 12 éves voltam. Azóta Ő a trénerem és ebben a sikerben az Ő munkája is benne van, amiért nagyon hálás vagyok neki!
L.: Mik a terveid a lóverseny világában? Mi a közvetlen terved?
PM.: Most az elsődleges szempont az ostor kinyerése illetve az apprentice verseny sorozatokban eredményesen szerepelni. Hosszútávon pedig szeretnék ebből megélni!
L.: Ki volt az, akitől a legtöbbet tanultad?
PM.:Az alapokat Obermayer Ferenctől tanultam angol stílusban , a galopp fortélyait pedig, ahogyan fent is említettem, Kovács Sándor segített elsajátítani.
L.: Milyen érzés volt, amikor először mentél verseny tempóban?
PM.: Nagyszerű érzés volt és örök emlék marad számomra az futam a Kincsemben, ahol 2. helyen értem célba Maximum Joy nyergében, majd vele sikerült első alkalommal a győzelem is 2016-ban. Ezekben a pillanatokban éreztem, hogy érdemes volt belerakni a sok munkát, korán kelést ebbe a sportba és természetesen lendületet is adott, hogy jó úton járok és csináljam továbbra is olyan szívóssággal, mint addig tettem.
L.: Van, vannak kedvenc lovaid?
PM.: Selyemkő, illetve Báthory. Ők közelebb állnak hozzám, mint a többi ló.
L.: Ki, kik a példaképeid?
PM.:Ha a magyar zsokékat nézzük akkor a trénerem, Kovács Sándor,
világszinten pedig Maxim Guyon munkásságát tartom nagyra.
L.: Milyen terveid vannak a civil életben?
PM.: Nekem nincsen civil életem, nekem a lovak és a versenyzés tölti ki minden időmet. Annyira komolyan veszem a galoppot, hogy az iskoláimat is abbahagytam, hogy minden erőmmel a zsoké karrieremre tudjak koncentrálni! Most a munkámra figyelek, nagy terveim vannak, de ezekről még nem szeretnék beszélni.
L.: Köszönöm a riportot és kívánok neked a jövőben is sok sikert, úgy a versenyeken, mint a civil életben!
PM.:Én is köszönöm az interjút és a lehetőséget minden trénernek, tulajdonosnak.

/Nagy István/